2007.08.03

Elkezdődött az 5.-ik napunk Ankarában. G viszonylag korán be akart érni, mivel reggel 9-től tréningszerű megbeszélése volt. :S. Ana, mivel aranyos, jó fej és kedves, és amúgy sem tudott visszaaludni, lement vele reggelizni és elindította útjára.

A: Reggel 10-re beszéltem meg Murattal találkozót. (Gabi, Kemal nagyon köszönöm a kontaktot). Murat fél 11re begurult kék autójával  és elindultunk az általa előre megtervezett városnéző útvonalon. Nagyon vicces volt, mert én őt folyamatosan Ankaráról, Töröko.-ról faggattam, ő meg engem Magyarországról, illetve Bp.-ről, mivel már csak arra vár, hogy megkapja a vízumát és repülhessen Bp.-re dolgozni JJ (valszeg 1 hét és már ott lesz).

Szóval Murat gyerek beültetett az autójába és elindultunk. Először is körbe autóztunk Bahcelivlerben, Emekben (ezek egyes negyedek nevei). Ezek olyan részek, szerinte, ahol nagyon jókat lehet enni, inni, szórakozni és biztonságos. ( A legjobb környék azért szerinte is Gasiosmanpasa=GOP, ahol jelenleg mi is tartózkodunkJ). Próbálta tanítgatni az utcák neveit, mutatgatni, hogy miként tudok odajutni. Megmutatta, hol van a városi könyvtár, az Atatürk mauzóleum és kivitt a METU= ODTÜ (Middle East Technical University) –re ,ahol elméletileg a Pénzügytan I.-et fogom lehallgatni :S. Azt is elmagyarázta, hogy miként próbáljak a proffal dűlőre jutni az óralátogatási igazolásom kapcsán.

Az egyetemet egyébként úgy kell elképzelni, hogy a várostól kb. 10 km-re lehet és akkora, hogy külön éttermek, kávézók, parkok találhatóak benne. A bejáratnál, meg azok a hallgatók stoppolnak, hogy bejuthassanak a bentebb elhelyezkedő tanszékek épületeihez, akiknek nincs autójuk. Megmutatta, hol van a Business Administration tanszék épülete.(SZIE-sek, nem emelete, hanem akkora külön épülete, mint maga a Tessedik J)

Utána átautóztunk a Bilkent egyetemre, ami a METU szomszédságában van (kb. 1 km). Mivel Murat (és Kemal, akinek a neve ki van rakva a 2005-ös 10 toptalent hallgatók közé) ide járt egyetemre, itt több időt töltöttünk. Megmutatta a biotech tanszék épületébe beépített 10 méteres Foucault ingát, körbesétáltunk az egyik parkban, leautóztunk a Concert Hall-ig.

Az egyetemek körbejárása után mutatott még 1-2 helyet Bilkent-en belül, ahova le lehet járni szórakozni, bevásárlócenterezgetni….( több centert is akart vna mutatni, de felvilágosítottam, hogy ezzel ne fáradjonJJJ)

Délután 2 körül elindultunk, hogy ebédeljünk. (előtte megkérdezte, hogy inkább fedett, vagy fedetlen helyet preferálok, mire én mondtam neki, hogy fedetlent). Sikerült egy olyan parkba vinni ebédelnie, (sajnos a nevét elfelejtettem, de Gabi, Kemál segítsetek, ha rájöttök hol van ez) ami kint volt szinte teljesen a városból és egyfajta Margit-sziget feelingű hely volt. (elméletileg Kemal-lal és Gülen-nel idejártak sokat) A hely nagyon-nagyon jó volt, kár, hogy a gyomrom kevésbé. Sebaj, ettem egy fél adag Gözleme-t és ittunk sok ücsit a melegre való tekintettel.

A végére tartogatta a legjobbat. Autóztunk-autóztunk és egyszerre csak egy tavat pillantottunk meg a hegyek között. Elmondta, hogy ez a METU-höz tartozik és csak METU dolgozók, hallgatók mehetnek be, de majd ő jól megbeszéli a portással. Sikerült is neki beadni, hogy én a METU-n fogok dolgozni, mint magyar előadó (legalábbis nekem vmi hasonlót mondott utólag és a magyart = macaristan – t értettemJ). Lényeg a lényeg, beengedett a portás némi apró fejében és körbeautózhattuk a tavat. Tényleg szép volt.

Ezek után már nagyban siettünk vissza g. munkahelyéhez, mivel 3-ra volt megbeszélve időpont az egyik ingatlanossal.

Szóval 3 után 12 perccel elköszöntem Murat-tól, kiszálltam a kocsiból és találkoztunk Gáborral.

G: vissza a kilenckor kezdődő tréninghez, megbeszéléshez. A munkámról kiderült, hogy hasonlót kell majd csinálnom, mint korábban, a PHARE program alatt az ESZÁ-ban, csak a másik oldalon, a Delegáció székében ülve (najó, ezt már eddig is tudtam). A PRAG-ot használjuk itt is, csak a 2007-es verziót, én asszem a 2003-ast láttam utoljára. Felosztottuk a reggeli megbeszélés elején a várható augusztusi projekteket, és nagyjából azokat kaptam, amiken korábban Eszter is dolgozott. Ami kicsit ijesztő, hogy persze grantom egyáltalán nem lesz, viszont service, supply, twinning es works (!!!) viszont annál inkább. Őszintén szólva ez kicsit megijeszt. Bocs azoktól, akiknek ez kínaiul volt.

Én a Delegáción belül a Section E-ben dolgozom, kb 20 másik kollégával együtt. Ez a szekció az uniós támogatások szabályos felhasználásáért felelős, vagyis, pénzügyi és közbeszerzési ellenőrzéseket és egyéb adminisztratív feladatokat végez. A közbeszerzési és szabályossági ellenőrzéseket végzőket a szekción belül különböző teamekbe sorolták, asszem szektorok/témakörök alapján. Én az összevont A+B szekcióba kerültem, ahol rajtam kívül egy nagyon tapasztalt negyvenes francia hölgy (Claire) és egy fiatal török asszisztens dolgozik (Zeynep). Mindketten nagyon barátságosak és segítőkészek, de főleg Claire segít mindenben. A teamünk fő szektora nagy szerencsémre a mezőgazdaság, amihez összesen annyi közöm van, hogy szeretek traktoros képeket nézegetni…  De sebaj, három év és profi leszek állategészségügyből, mikrobiológiából és a kapcsolódó területekből, mert főleg ezeket a területeket támogatjuk (értitek, MI, az Európai Bizottság JJ). A reggeli szeánsz tréning részében megmutattak kb 5-6 féle elektronikus rendszert, amelyek mind adminisztrációra szolgálnak, többnyire  Brüsszel irányába… ne kérdezzétek,h minek ennyi rendszer, és persze azt se, hogy mennyit jegyeztem meg a használatukból a kb egyórás képzésfélén…. (bezzeg az EMIR JJJ, hogy a sokak által szívből gyűlölt MEMOR-ról ne is beszéljek, ami azóta jól megérdemelt feledésbe merült).  A délutánom nagy részét egyébként az egyik újonnan megismert rendszerrel (Sysper 2) való harcozás töltötte ki. Persze ő nyert L