A mai bejegyzesunkkel egy regi elmaradasunkat szeretnenk jova tenni. Vegre valaszolunk a kommentekben feltett kerdeseitekre, ime:
Sziasztok!
Úgy irigyellek Benneteket, és persze örülök is, hogy ilyen jó nektek kint, ráadásul együtt! Anna, mik a terveid a Türk Telekom utánra (persze az itthoni vizsgaidőszakot leszámítva)?
Puszi, Mazsi
Mazsi 2007.11.17. 13:12:01
Új bejegyzést kéreeeeek!
Mi van veletek? Anna, mi lesz most, a gyakorlat után (főleg, hogy nem mehetsz még egy @ gyakorlatra ugyanabba az országba)?
Hazajöttök karácsonyra?
Válasz:
Ami Annát és az eddig tervezett következő időszakot illeti:Anna dec. 8-an repül Magyarországra (g. 14.én) és beleveti magát a vizsgaidőszakba. Leteszi a 3 zh-t és a 8 vizsgát és közben családozik, barátkozik és szilveszterezik. Ekozben megpróbálja magát az AIESEC-es rendszerben újra elcserélni. Ez pontosabban azt jelenti, hogy egy másik gyakorlatot akar Ankarában csinálni (Mazsi, megkérdeztem és lehet kétszer ugyanabba az országba cserére menni, csak ugyanahhoz a céghez nem). A második gyakorlat viszont nem managment típusú csere akarna lenni, hanem önkénteskedés egy intézményben, ami hátrányos helyzetű gyerekek oktatására jött létre.
Több okból jött szóba ez a gyakorlat típus:
1) Annát mindig is érdekelte, hogy hátrányos gyerekekkel tudna –e dolgozni (anno felmerült, hogy ilyen irányú felsőoktatást végezzen.. amiből persze jó kis közgazdász szak lett)
hat, nekem nincs mas tapasztalatom... szerintem MINDEN torok vendegseg igy nez ki :))) plane Bayramkor... tenlyeg, nektek volt valami specialis Bayram-elmenyetek most a Ramazan vegen? vagy csak annyi, hogy nem kellett menni dolgozni?
Válasz:
Nem, semmi különleges Bayram – élményünk nem volt… Valszeg még túl újak vagyunk a házban és ezért nem jöttek hozzánk a gyerekek édességért. Mi édességet Duyguéknál kaptunk, mert mi is jó gyerekek vagyunk.
Egy érdekességet megosztunk veletek, amit ugyan nem tapasztalhattunk meg szemelyesen, de barati elbeszelgetesekbol megtudtunk. Ramazan végén nagy dobolást lehetet hallani többször is a velünk szemben lévő dombról. Azt hittük ünnepelnek, vagy vmi. (esküvői zene-bonát szoktunk még onnan hallani 2-3 napon keresztül hétvégi esküvők esetén ). No de kiderült, hogy ez most nem eskuvo volt. Megtudtuk, hogy Ramazan alatt önkéntes „ébresztő” emberek gondoskodnak arról, hogy aki tartja a Ramazant es nem eszik napkeltetol napnyugtaig, az reggel időben felkelhessen enni meg egy jot napfelkelte elott es imádkozni egyet. Szerencsere a mi kornyekunkon nem mukodtek Ramazan alatt a dobosok, igy legfeljebb a muezzinek hajnali imara hivo szavara ebredhettunk volna fel, de ezt szerencsere mar megszoktuk es tobbnyire ataludjuk. Ramazan vegen azonban, e dobosok vonultak körbe a szmkozti dombokon, és a szokasoknak megfeleloen kértek a népeket, hogy akkor most fizessenek a szolgáltatásért.
Hat, korulbelul ennyi volt az unnepi elmenyunk.
Remélem, mire meglátogatunk benneteket, ti is ilyen törökökké váltok! :) Vártam már nagyon a bejegyzést, írjatok többet! Ana, milyen kint a suli? Mint a kezdetekkor? És hogy haladsz a munkával? Puszi!
Válasz: Ami a munkát illeti. A Türk Telekomnál kb. 3 hete „letettem a lantot”. Kisebb probléma volt, hogy az utolsó időben betegség miatt nem tudtam bemenni, így az utolsó napon sem voltam bent. Ezért hosszabb-rövidebb időbe telt, amíg leügyeztük, hogy akkor a főnök mit is akar lezárásként.. (és hogy én mikor kapom meg a fizumat)
Eredmény az volt, hogy a főnök több heti várakozás után írt egy levelet, hogy vár másnap reggel az irodájában, hogy prezentáljam a munkámat élőben is (előtte emilben elküldtem az eloadas ppt-t és a kísérő szöveget is). Szóval felkészültem, hogy masnap reggel megyek a főnökhöz. Másnap reggel vmi megérzésnek köszönhetően (vagy csak szimplán annak, hogy ismerem a főnököt), megnéztem az emailemet, amiben várt egy levél a céges kontaktomtól (aki egész gyakorlatom alatt felelt értem), hogy beszélt a főnökkel tegnap este és masnap reggel 9-re (vagyis egy nappal kesobb, mint eredetileg a fonok irta)várnak. Szóval akkor a vegul letisztázott napon bementem, megtartottam az előadásomat a főnöknek, aki nagyon meg volt velem elégedve. Elbeszélgettünk még egy kicsit, hogy én hogyan láttam a gyakorlatot, ő hogy látta. (Sajnálta, hogy Ankarában dolgoztam, mert a projekt gyakorlatilag Isztambulban testesül meg és így nagyon kimaradtam a véráramlatból.) Én nem kötöttem az orrára, hogy pfuuuj de utálom már a kontakt nőmet, mert konkrétan ő tud szinte egyedül rendesen angolul, de nem érdekli, hogy ha vmit nem értek…..
Nagyon nagyon jó. Nagyon színvonalas az oktatás és a csoporttársaim nagyon rendesek/kedvesek. A fél év alatt 6 esettanulmányt kellett csoportokban feldolgozni, és a tanárnő engem is besorolt az egyik csoportba. A csoporttársaim olyanok, akik bármi kérdésem van, segítségre van szükségem, akkor segítenek és egyébként is tök nyitottak és örülnek, hogy használhatják kicsit a „nem szakmai” angol tudásukat, illetve a németül tanulók, a német tudásukat. Tervbe is van már véve közös Goethe Intézetes mozizás.
Ami még az oktatást illeti. Az egész full gyonyoru angolul folyik (a tanárnő nagyon szépen beszél). Kicsit benéztem, mert nem pénzügyi alapok, hanem konkrét vállalati pénzügyek órába csöppentem, de hát nyomás alatt nő a pálma (tudni kell, hogy én a pénzügyi alapok órát pótlom elméletileg a METU-n). Nagyon tetszik, hogy mindent levetítünk a valóságra és életből vett példákkal dolgozunk. Az esettanulmányok feldolgozását külön jónak tartom. Mindig olyan eseteket kapunk, melyekhez több kérdés kapcsolódik és melyekre a válaszhoz rendesen kell járatni az agytekervényeidet (utána olvasni könyvben, neten, etc.), de melyekre a megoldás valahol ott van az előző órák anyagában. No mindegy. Ezt valahogy bevezethetnék otthon is és akkor nem szabadulnának olyan gyíkok az utcára, akik elméletekben pénzügytan tudással rendelkeznek, mint pl. én leszek (de aszem a legtöbb tantárgyra, mondhatjuk, hogy egyáltalán nem életszagú az egész… mondjuk lehet, hogy ez a közgazdász szakirányomnak köszönhető, de persze itt sem minden egyetemen néz ki így az oktatás..).
fadorcsi · http://fadorcsi.blogspot.com 2007.10.31. 03:10:50
nahát, ha meglátogatunk, tuti elmegyek hajat vágatni. az itt drága, s nem is csinálják jól - állítólag.
s szép lett g? Kép róla? :)
Judit 2007.10.31. 18:36:00
és ezek után Anna nem kapott kedvet egy frizurához?
:)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.